Credo


A közkeletű történelmi narratíva szerint Magyarországon a szocialista kormányzás korszaka 1949-től 1989-ig tartott,
az azt követő időszak pedig a többpártrendszerű, váltakozó ideológiájú demokráciát hozta el.

Ha azonban lehántjuk a pártokról a politikai retorikát, és szigorúan a gazdaságpolitikai gyakorlatot vizsgáljuk, egyértelművé válik:
1949 óta kivétel nélkül minden magyar kormány baloldali, szocialista mintákat követett.

A klasszikus jobboldali, konzervatív vagy liberális piacgazdaság alapja a minimális állami beavatkozás, a szabad verseny és a magántulajdon szentsége. Ezzel szemben a rendszerváltás utáni kabinetek mindegyike rendszeresen és mélyen belenyúlt a piaci folyamatokba olyan eszközökkel,
amelyek a szocialista gazdaságpolitika alappillérei.

Központosítás és államosítás: A váltakozó kormányok – színüktől függetlenül – nem leépítették, hanem újra és újra megerősítették az állam szerepét. Stratégiai ágazatokat (energia szektor, közművek, közlekedés, bankrendszer bizonyos részei) vontak vissza állami tulajdonba, háttérbe szorítva a magántőkét.

Tervgazdálkodási elemek és piaci beavatkozás: Bár a klasszikus ötéves terveket felváltották a nemzeti stratégiák, a piaci mechanizmusok felülírása megmaradt. Az ársapkák (hatósági árak), a szektoriális különadók, a központilag meghatározott bér- és profitmaximumok mind a tervgazdálkodás modernizált, köntösbe bújtatott formái.

Szocpol és jóléti populizmus: A szociálpolitikai osztogatás és a lakossági transzferek (legyen szó a klasszikus szocpolról, a különféle családtámogatási hitelekről, a rezsicsökkentésről vagy a célzott támogatásokról) a mindenkori kormányok legfőbb legitimációs eszközeivé váltak. A piac önszabályozása helyett az állam döntötte el, ki, mikor és mennyi forráshoz juthat.

A pártpolitikai címkék (liberális, konzervatív, nemzeti) csupán a kulturális felszínt jelentik. Gazdasági értelemben a magyar állam 1989 után is megőrizte gondoskodó, paternalista és mindent kontrollálni akaró reflexeit. Amíg egy kormány a szabad verseny helyett az állami redisztribúciót (újraelosztást) és a központi irányítást választja, addig lényegét tekintve a szocialista gazdaságmodellt viszi tovább.

Alapelvek & Program

A tartalom helye...

Kapcsolat

Az elérhetőségek helye...